A tekercs általában a vezető huzal körkörös tekercsére utal. A tekercsek általános alkalmazásai közé tartoznak a motorok, induktorok, transzformátorok és hurokantennák. Az elektromos áramkörök összefüggésében a "tekercs" kifejezetten egy tekercsre utal. Egy vezető -huzalonkénti-tekerésével alakítják ki úgy, hogy az egyes szálak elektromosan szigetelve maradjanak egymástól; a szigetelő mag lehet üreges, vagy tartalmazhat vasmagot vagy por alakú mágneses magot. Ezt a komponenst általában "induktor"-nak rövidítik. Az induktorok tovább kategorizálhatók fix és változó induktorokra; a rögzített tekercset egyszerűen "tekercsnek" vagy "tekercsnek" nevezik. Az induktivitást az *L* szimbólum jelöli, és egységei közé tartozik a Henry (H), a millihenry (mH) és a mikrohenry (µH), ahol 1 H=10³ mH=10⁶ µH.
Osztályozás induktivitásforma szerint: rögzített tekercsek, változó induktorok.
Mágneses maganyag szerinti osztályozás: lég-magtekercsek, ferrit-magtekercsek, vas-magtekercsek, réz-magtekercsek.
Funkcionális alkalmazás szerinti osztályozás: antennatekercsek, oszcillátortekercsek, fojtótekercsek, bemetszett tekercsek, eltérítő tekercsek.
Osztályozás tekercsszerkezet szerint: egy-rétegű tekercsek, több-rétegű tekercsek, méhsejt-tekercsek.
Releváns paraméterek
Induktivitás
Az induktivitás (*L*) magának a tekercsnek a sajátossága, és független a rajta átfolyó áram nagyságától. A speciális induktortekercsek (mint például a színkódolt{1}}tekercsek) kivételével a fajlagos induktivitás értéke általában nincs kifejezetten közvetlenül a tekercsre nyomtatva; ehelyett az alkatrészt egy adott modellnév vagy megnevezés azonosítja.
Induktív reaktancia
Induktív reaktancia (*X*L) számszerűsíti, hogy egy tekercs milyen mértékben akadályozza a váltakozó áram (AC) áramlását. Mértékegysége az Ohm (Ω). Az induktív reaktancia, az induktivitás (*L*) és az AC frekvencia (*f*) közötti összefüggést a következő képlet határozza meg: *X*L= 2π*fL*.
Minőségi tényező (Q{0}}faktor)
A minőségi tényező (*Q*) a tekercs minőségének jellemzésére használt fizikai mennyiség. A *Q*-tényező az induktív reaktancia aránya (*X*L) a tekercs egyenértékű soros ellenállására (*R*); azaz: *Q*=*X*L / *R*.
Minél nagyobb egy tekercs *Q*-értéke, annál kisebb az energiaveszteség a kapcsolódó áramkörön belül. A tekercs *Q*-értékét számos tényező befolyásolja, beleértve a vezeték egyenáramú ellenállását, a tekercsképzőn (orsó) belüli dielektromos veszteségeket, az árnyékoló burkolatok vagy a mágneses magok által okozott veszteségeket, valamint a nagy-frekvenciás skin-effektus hatásait. Általában egy tekercs *Q*{5}}értéke néhány tíztől több százig terjed. Elosztott kapacitás
A tekercs menetei között, a tekercs és az árnyékoló burkolata között, valamint a tekercs és az alaplapja között fennálló kapacitást elosztott kapacitásnak nevezzük. Az elosztott kapacitás jelenléte csökkenti a tekercs Q-tényezőjét és rontja a stabilitását; következésképpen minél kisebb egy tekercs elosztott kapacitása, annál jobb.
